Álomfejtés lépésről lépésre

Az úttörő szerepet itt is Freud játszotta, aki álmai vizsgálata közben felfedezte, hogy az, amit visszaidéz az álomból, valójában csak ?álruha?, s ezt az éber tudat ?húzta? a valódi álom képeire. Az álom valódi tartalmához viszont akkor férhet hozzá leginkább, ha a racionalitást  sutba dobva szabadon, gátlások nélkül fantáziál egy adott álomképpel kapcsolatban. A szabad asszociációk sora így, mint Ariadné fonala vezeti az álom valódi értelméhez és üzenetéhez.

Érdemes kipróbálni a következő gyakorlatot:

Írd le az álmodat, és válaszd ki azt a képet, amelyik a leginkább megragadt az álomból. Ehhez általában több szó is társulhat. Ezeket a szavakat írd le egymás alá a papírlap bal oldalára, majd lazíts, száműzz mindenféle racionális spekulációt a fejéből és csapongjon szabadon! Nézd meg az első szót, és a lap jobb oldalára írj le mindent, ami ezzel kapcsolatban az eszedbe jut. Általában az első gondolat a leghitelesebb! Ezért ne cenzúrázz, ne szelektálj, csak írj le minden felmerülő képet, emléket, gondolatot, érzelmet, folyamatosan az adott szavakhoz társítva. Ha csak egy felvillanó rövid álmot szeretnél így megnézni, akkor az egész álomra asszociálhatsz. Aztán ha kissé figyelmesebben elolvastad a több mint szürreális gondolathalmazt, nem kizárt, hogy egy csapásra megvilágosodik az álom értelme.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az álmokkal kapcsolatos asszociáció művészetét nem Freud találta fel, hiszen ez ? az általunk primitívnek bélyegzett ? természeti népek autentikus spiritualitásához tartozott. Az irokéz indiánoknál például a törzs varázslója segített az álmok kigubancolásában és éppen a szabad asszociáció módszerével. Az álmok megfejtése náluk közösségi ügy volt, mert úgy tartották, hogy az ember olyan veleszületett rejtett vágyakat hordoz a lelkében, amelyeket csak az álmok képesek megmutatni. És ha ezeket a vágyakat nem éli meg az ember, az a test betegségét és korai halálát eredményezheti.

A tudatos álomtól a megvilágosodásig

A tudatos álmodás gyakorlata is komoly művészetnek számít az álomkutatók szerint, bár sokan teljesen spontán módon is képesek megélni. Bizonyára sokunk számára ismerős az az élmény, amikor a saját álmunkban rájövünk arra, hogy voltaképpen álmodunk. A már említett malajziai szenojok voltaképpen tudatos álmokban győzik le ellenségeiket, de állítólag az európai lakosság öt-tíz százaléka is rendszeresen képes a spontán tudatos álmodásra. Erről szóló könyvekből ma már azt is megtanulhatjuk, hogymiképpen idézhetjük ezt elő akarattal. 

A tibeti buddhizmus egyik, tantrikus irányzatának gyakorlói azonban kifejezetten a tudatos álmodás gyakorlása által jutnak el a megvilágosodáshoz, más szóval a valóság természetének tökéletes megértéséhez. Ennek lényege röviden abban állhat, hogy aki képes fokozatosan a hatalmába keríteni álmait, az saját kénye-kedvére alakíthatja azokat. Ezek a valóságformáló technikák állítólag áthozhatóak ide, a fizikai világba, amelynek eredményeképpen megtörténik a gyökeres szemléletváltozás. Az álmok birodalma tehát fantasztikus távlatokat tartogat számunkra, és aki képes kicsit több figyelemmel, tudatossággal fordulni felé, az a hétköznapjait is több életerővel, bölcsességgel és eredményességgel töltheti meg.

:)